A BÁBAKALÁCS BÁBSZÍNHÁZ nem hivatalos oldala zenével, tánccal, bábbal.
Bábakalács Bábszínház
Társulatunkat egy vadvirágról, a Bábakalácsról /Carlina acaulis/ neveztük el, mely régen gyógyhatásáról volt közismert. Védett növény. Virága ezüstös napkorongot mintáz. Termését a szél és a madarak terjesztik.
A kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 2017-ben ünnepelte 35-dik születésnapját.
Sokan ismerik széles ez országban, világban, és mi kecskemétiek, akik nemcsak egy-egy osztálykirándulás alkalmával, hanem egész évben, rendszeresen a foglalkozások részesei lehetünk, különösen szerencsések vagyunk. Majdnem olyan magától értetődő és természetes, "öröktől fogva való" a létezése, mint magának a versikének, amiről a nevét kapta.
Nagyon jó ide visszatérni mesélőként!
Köszönöm a fotókat Bús Csabának és óriás mesekönyvünk alkotójának, Makhult Gabriellának.
Lakik ott egy bábos, akit a faluja annyira szeret, s ő is a faluját, hogy amikor ez a régi ház megüresedett, mindenki tudta, hogy innentől már csakis egyféleképpen lehet hasznára és örömére a falunak ez ház.
Így lett hát, hogy van egy ház a torbágyi falu közepén, ami BÁBOSHÁZ.
Év közben itt tanyázik a Ládafia bábszínházból Néder Norbi, az Álomzug Társulásból Tóth Krisztina
és körülzsongják -zsibongják őket ebben a házban a gyerekek.
Év közben előadásokat tartanak itt.
De még másért is járnak ide gyerekek!
Év közben itt tanyázik ugyanis a Cip-cirip gyermekbábcsoport!
Azt mondjátok, hogy soha hírét sem hallottátok ennek a Cip-cirip bábcsoportnak!?
Hát fel kell akkor kerekednetek, nyakatokba venni a lábatokat és meg sem állni az Egri Országos Gyermekbábos Találkozóig, ahol már réges-régi kitüntetett vendégek.
( Ahogy a kecskeméti gyerekek is:)
No és van még egy lehetőség hogy lássátok az előadásaikat!
A Biatorbágyi Bábos Nap!!!
Ott aztán nemcsak őket láthatjátok, hanem más csuda bábszínházakat, mutatványosokat, és még egyéb csudálatos dolgokat is.
Néder Norbi és Tóth Kriszta bábos kiállítását.
Miellőtt megérkeztek a vendégek... kicsit körbenéztünk itt mi is.
amit a Kecskeméti Ifjúsági Otthon felkérésére hoztunk létre
a Fény nemzetközi évében.
Az egyik legismertebb mese, A Kiskakas gyémánt félkrajcárja
apropóján játszottunk együtt kisiskolásokkal és az őket kísérő felnőttekkel.
Többféle világítás- és mozgatási mód,
más szóval, többféle árnyjáték technika varázslatával alkottunk.
Közös játékunk újrateremti a mesét.
Titkos vágyam, hogy az előadás után ne pusztán egy előadás élményével, de apró fogásokkal, trükkökkel, e nagyszerű mulatság, az árnyjáték kipróbálására való tettrekészséggel térjenek haza kicsik és nagyok.
Mi történik, ha egy mesebeli hercegnő megcsókol egy
békát? Nos ezt mindenki könnyen el tudja képzelni: a béka herceggé változik.
Ám mi történik, ha a mesebeli hercegnő a mesebeli
herceget csókolja meg?
Egyetlen csók különleges átalakulások sorozatát indítja el, amely humoros helyzetekbe sodorja a két szereplőt: herceget és hercegnőt.
A herceg ugyanis békává változik, majd a további megváltó csókokban reménykedve további bonyodalmak következnek.... a megnyugtató végkifejletig.
Árnyvásznunkon a szereplők alakját egyszerű mértani formák (körök, háromszögek, téglalapok) alkotják, amelyek a történet során időnként összekeverednek és egy egész más testet alkotnak.
Kecskeméti Ifjúsági Otthon - Vándorbot báboskör
A herceg és a hercegnő - árnyjáték
Gyermekbábosok XXI. országos fesztiválja - arany minősítés
Szubjektív napló
Egy bábos háztartásában rengeteg tárgy és inspiráló művészeti alkotás gyűlik össze, ami majd „egyszer még jó lesz valamire”.
Ennél a mondatnál, tudom, hogy minden igazi bábos elmosolyodik, és arra a SOKMINDENRE gondol ami otthonában elfoglalja az ágyneműtartó, a szekrénytető, a kredencfiók, a garázspolc, de még a fürdőszobapolcok sarkait is.
Vannak persze olyan dolgok is, amik nem foglalnak helyet, csak ott motoszkálnak az ember emlékezetében és egyszercsak sorrakerülnek.
Ilyen volt számomra a tangram nevű 18-dik századból eredő kínai kirakójáték illetve a DJECO GeoShapes nyomdája.
A Tangram játék nevének jelentése: a ravaszság hét deszkája, mert az eredeti változat hét darab, tannak nevezett darabkából áll, amelyek együtt egy négyzetet alkotnak (5 db egyenlő szárú háromszög, 1 kis négyzet és 1 paralelogramma). A hét építőelemből előre megadott formákat kell kirakni két dimenzióban úgy, hogy ahhoz az összes darabkát fel kell használni, és a darabkák nem fedhetik egymást.
Öt évvel ezelőtt vásároltam egy olyan nyomdajátékot, ahol a tangram elvét fedeztem fel, ám a szigorú tangram formákat kiegészítette néhány íves elem is, több lehetőséget és lágyabb, játékosabb formák megvalósítását kínálva.
Már javában fontolgattuk, hogy a Király kis Miklós bizonyos jeleneteinél árnyjátékot alkalmazunk, amikor egy családi filmnézésnél Michael Ocelot Hercegek és Hercegnők című animációs
sziluett- filmje került elő. Rengeteg szereplő és az átváltozás, a metamorfózis csodálatos témája. Rögtön összeállt a kép. Mi sem természetesebb, mint a sziluett-árnyképtől elrugaszkodva a mértani formákkal megvalósítani egy valódi átváltozós történetet.
A munkafolyamat..
A gyerekek munkája
Öten mozgatják a herceget és
öten a hercegnőt, valamint a belőlük kialakuló figurákat. Összesen 18 újabb és
újabb figuráról van szó. 9 az egyik és 9 a másik oldalon. Ez a forma egy nagyon
figyelmes, koncentrált, összehangolt munkát kíván minden mozgatótól.
Az egymást követő
alakzatokban más-más helyre kerülnek a gyerekek kezében lévő elemek, illetve
azokat váltogatni is kell, tehát miközben az első figurát mozgatják, már előre
kell gondolkodniuk, hogy a gyors váltásnál minél hamarabb kézbe tudják venni a
következő elemet, a megfelelő helyre helyezzék és a szerepet is eljátsszák.
Mi magunk sem hittük, de
amikor minden körülményt ideálissá tehettünk a munkánkhoz, vagyis elkészült az
az árnyparaván, ami már stabilan állt, megvásároltuk a led-reflektorokat, amik
már nem voltak túl forróak, és azt a speciális vásznat, amin könnyebb mozgatni
a hullámpapír elemeket és a megfelelő módon tudtuk kifeszíteni, valamint az
elemek elnyerték végleges formájukat, arányos méreteiket, mindenki tudta a
szöveget, a figuratervek pedig kikristályosodtak: a gyerekek játéka magától
értetődő módon alakult ki. Spontán
jöttek az ötletek és a figurák azonnal életre keltek. Ezek után már semmit nem
kellett rendeznünk. Az egész előadás tele van a gyerekek ötleteivel. Ahogy a
herceg leveszi csákóját és úgy kérleli a hercegnőt. Ahogy a hercegnő szoknyája
meglibben, ahogy a béka szája nevetősre vagy szomorúra fordul vagy forog a
gyomra a gondolattól, hogy megcsókoljon egy csigát. Ahogy a csiga mászik, vagy
épp gurgulázik a szeme….de végig-végig sorolhatnánk a 18 figura minden
mozdulatát, amit nem mi találtunk ki rendezőként, hanem a gyerekek keltették
életre őket, a legnagyobb, természetes játékossággal.
Előadásunk premierje a Megyei Báron Bábos Találkozón volt:
Minden egyes új figura
más-más gyermek hangján szólal meg. Kiváló narrációt hallhatunk, csodálatos
karakterhangokkal. A karakteres beszéd olykor a képzett bábszínésznek is igen
nagy kihívás, hogy a különös hangot megőrizve a kimondott szöveg végig érthető
maradjon.
Ez a Vándorbot báboskör tagjainak maradéktalanul sikerült.
A munka során nagy hangsúlyt
fektettünk erre, de ez nemcsak a mi érdemünk.
Köszönjük a szülőknek, akik
esténként meséltek, énekeltek elalvás előtt, meghallgatták gyermekeiket, ahogy
a mindennapi, felnőtteknek tán apró-cseprő de valójában nagyon is fontos
dolgokat elmesélték. Ösztönözték őket a bennük rejlő tehetség megmutatására,
nem utolsó sorban vállalták, hogy a későn végződő próbákra is elengedik, majd
hazaviszik a gyerekeket, akkor is, ha többen igen messze laknak, tanyán, vagy a
város másik végén.
Köszönetet kell mondanunk
tanáraiknak is, akik a mindennapokban szép beszédükkel észrevétlenül nevelik
őket, felkészítik őket a vers és
mesemondó versenyekre, rendszeresen viszik őket múzeumba, gyermek- és bábszínházi előadásokra.
Szakmai hátországunk:
Két kecskeméti csoport kapott arany minősítést a Gyermekbábosok
XXI-dik Országos Fesztiválján Egerben.Ritka az olyan év, amikor két csoportot is továbbküld a
zsűri, ahogy az idén történt Kecskeméten, még ritkább, hogy az országos
találkozón mind a két csoport elnyeri az aranyminősítést.
Szirtes Józsefné
Ancsa néni, a Kertvárosi iskola tanára, a
kecskeméti Báron Bábos Műhely alapítója néhány év alatt hozta létre a
műhely tagjaival karöltve a megyei találkozónak azt a formáját, ahol idén immár
14 gyermek, és két felnőtt csoport mutatkozott be Kecskeméten.
Ez a szakmai kör, vagyis a Báron Bábos Találkozó ennek az
egri sikernek a bázisa.
Mi magunk is Ancsa néni tanítványainak mondhatjuk magunkat.
20 évig vezette az ifjúsági otthon báboskörét, melynek másik csoportvezetőnk, Ábel
is tagja volt, egészen apró gyermekkorától. Jómagam egykor a Ciróka bábszínházban tanultam meg e
művészeti ág alapfogásait és azt a szemléletet, amelyet a Ciróka bábszínház
alapítója, Báron László tanár úr után Kovács Géza, majd az igazgatói székben őt
követő Kiszely Ágnes azóta is ápol. Jómagam a Cirókából kilépve, két másik
kollégámmal 1999-ben alapítottam a Bábakalács bábszínházat, amely egy kicsiny
magán bábszínház családi- és gyermek bábelőadásokkal és ismeretterjesztő
foglalkozásokkal.
Innen hívott meg Ancsa néni a Vándorbot báboskörhöz, melyet tavaly még
vele együtt, idén pedig egykori tanítványával, a mára tanítóvá és
drámapedagógussá vált Vass-Eysen Ábellel vezettünk.
A csoportvezetők munkájáról Szempontok a darabválasztásnál
Legfontosabb szempontunk, hogy a választott mese minden
gyermeknek elnyerje a tetszését, a kialakuló előadásban olyan szerepet
játszhasson, amelyben örömét leli.
Mint bábcsoport-vezető dramaturgként, rendezőként,
tervezőként egyszerre működik az ember, de nem utolsó sorban pedagógusként is.
A gyerekek és mi is, év elején színes meseanyagot hozunk az
első foglalkozásokra, de a mesék elhangzásakor a csoportvezető már rögtön
dramaturgként gondolja át, hogy melyik mese az, amely bár szép és tanulságos,
ám túl statikus, kevés a drámai helyzet, szerencsés-e a bábszínpadra történő
alkalmazás vagy sem.
Dramaturgként azt is figyelembe veszi, hogy túl
sok, vagy túl kevés szereplési lehetőséget kínál-e a mese a csoport tagjainak.
Hol lehet bővíteni vagy szűkíteni a
lehetőségeket kínáló szerepek körét.
Tervezőként is figyelembe kell venni sajátos,
gyermek-bábcsoportra jellemző lehetőségeket és korlátokat, hiszen nagyon-nagyon
kevés pénzből gazdálkodunk. Hiába találjuk ki a legegyszerűbb karton díszletet,
annak megfestése, a bábok kasírozása filléres tételnek számít egy
nagyszínházban, egy gyermek-bábcsoportnak sajnos komoly kiadás. Ám lehet, hogy
épp ez a korlát sarkall új, kreatív megoldásokra a tervezés folyamán.
Tervezőként a másik korlátunk az idő. Úgy kell a díszletek
és bábok tervezéséhez hozzáállnunk, hogy a gyerekek hozzátehessék,
gazdagíthassák azt saját ötleteikkel, saját egyéniségükkel és ügyességükkel és
el is tudják majd készíteni a heti egyetlen szakköri foglalkozáson. A
műhelyünket meg kell osztanunk más csoportokkal, ki és bepakolunk, rendet
rakunk és takarítunk a végén. Vagyis az érdemi munkálkodásra alig marad több
időnk, mint egy intenzív ötnapos napközis bábos tábor ideje alatt.
Pedagóguskéntfigyelembe vesszük, hogy ki mit hozott
aznapról a szakkörre. Felemelő sikereket, nyomasztó iskolai élményeket vagy épp
négy oldalas matek házi feladatot…
A felmerülő problémákat igyekszünk közösen megoldaniJ
A foglalkozás az első időkben mindenképpen játékkal kezdődik
és zárul, vagy beszélgetéssel, hozott és saját dolgainkról.
Rendezőként, a szereposztásnál természetesen nemcsak szakmai
szempontok döntenek, hanem pedagógusként is működünk. Esetünkben ez azt
jelenti, hogy a Kecskeméti Ifjúsági Otthon bábos köreként tehetséggondozás a
feladatunk. Olyan gyermekek jönnek hozzánk, akik mindannyian jeleskednek vers-
és mesemondásban, színjátszásban. Városi, sőt megyei versenyek győztesei. Szinte mindenki tanul valamilyen hangszeren,
szépen énekel, a báb mellett sportol, vagy táncra is jár. Mindenki
nagyon-nagyon ügyesen rajzol, vagy ha azt nem, nagyon jó érzéke van a technikai
dolgokban, bábkészítés, szerelés, világítás stb…
Adva van tehát egy nagyon ígéretes, jelenleg 10 főt számláló
csapat, ám ez azt a kihívást, de elsősorban felelősséget is jelenti számunkra,
hogy minden gyermek megfelelő feladatot kapjon, és ez egy ilyen
kiegyensúlyozottan erős csapatnál nem is olyan könnyű. Nem támaszkodhattunk arra,
hogy egy átlagos mesében egyetlen főhős van, két-három fontosabb
mellékszereplő, de sebaj, mert a többiek kiváló fák, bokrok és egyéb tömeges
szereplők lehetnek.
Ezért volt nagy öröm ennek az árnyjátéknak a kidolgozása.
És ez az, ami a következő év inspirációját is adja.
Olyan mesét és bábtechnikát találni, ahol ennek a kihívásnak
meg tudunk felelni.
Azt hiszem, ebben mindenképpen támaszkodhatunk és kell is
támaszkodnunk a gyerekekre. Azokra, akik jövőre is velünk tartanak és azokra,
akik újonnan csatlakoznak majd. Elképzeléseink között sok-sok ötlet szerepel.
Közös a vágy, hogy egy új, saját történetet írjunk és dolgozzunk ki vegyes
bábtechnikával, akár régebbi bábjaink bevonásával… de sokunk vágya, hogy egy
meglévő mesét dolgozzunk fel marionett-előadásként.
A bábozással kapcsolatban legfontosabb számomra az a történet, amit
Pályi Jánostól (az egyik legnagyszerűbb vásári bábjátékostól) hallottam.
Egy idős, japán bunraku játékost kérdezett meg, hogy hogyan
dolgozik… bizonyára több órát gyakorol minden nap… Az idős bábjátékos azt
mondta, hogy sok-sok évtized bábjáték után is valóban több órát gyakorol minden nap… de ez a
gyakorlat – ellentétben a fiatalkori bábos próbákkal – már jó ideje másra
vonatkozik. Ez egyfajta lelki és persze testgyakorlat is naponta.
Tornagyakorlatokat végez a nap folyamán, de ami a legfontosabb, nagy nagy
koncentrációval figyel a körülötte levő világra, az őt körülvevő emberekre és
saját magára az interakciók folyamán.
Az a tapasztalata, ha ezt a figyelmet koncentráltan és harmóniában tudja
megvalósítani, az meglátszik az előadásokon is.
A bábszínház közös alkotás. Valamennyien az önkifejezés
vágyával érkezünk, de különböző tudással, tapasztalatokkal, véleménnyel és
mentalitással. A közös alkotáshoz szükségünk van a valódi figyelemre, az
odafordulásra. Saját magunk és a társaink megismerésére, és elfogadására. Így
alakulhat ki az az előadás, amiből mind magunk mind a közönség meríthet.
Bizalmat, erőt, hitet, jóllétet.
