Bábakalács Bábszínház

Bábakalács Bábszínház
Társulatunkat egy vadvirágról, a Bábakalácsról /Carlina acaulis/ neveztük el, mely régen gyógyhatásáról volt közismert. Védett növény. Virága ezüstös napkorongot mintáz. Termését a szél és a madarak terjesztik.

csütörtök

BÁBOS GYEREKEK


Mi történik, ha egy mesebeli hercegnő megcsókol egy békát? Nos ezt mindenki könnyen el tudja képzelni: a béka herceggé változik.
Ám mi történik, ha a mesebeli hercegnő a mesebeli herceget csókolja meg?

Egyetlen csók különleges átalakulások sorozatát indítja el, amely humoros helyzetekbe sodorja a két szereplőt: herceget és hercegnőt.
A herceg ugyanis békává változik, majd a további megváltó csókokban reménykedve további bonyodalmak következnek.... a megnyugtató végkifejletig.

Árnyvásznunkon a szereplők alakját egyszerű mértani formák (körök, háromszögek, téglalapok) alkotják, amelyek a történet során időnként összekeverednek és egy egész más testet alkotnak. 






Kecskeméti Ifjúsági Otthon - Vándorbot báboskör 

A herceg és a hercegnő - árnyjáték

Gyermekbábosok XXI. országos fesztiválja - arany minősítés 



Szubjektív napló

Egy bábos háztartásában rengeteg tárgy és inspiráló művészeti alkotás gyűlik össze, ami 
majd „egyszer még jó lesz valamire”. 
Ennél a mondatnál, tudom, hogy minden igazi bábos elmosolyodik, 
és arra a SOKMINDENRE gondol ami otthonában elfoglalja az ágyneműtartó, a szekrénytető, 
a kredencfiók, a garázspolc, de még a fürdőszobapolcok sarkait is.

Vannak persze olyan dolgok is, amik nem foglalnak helyet, csak ott motoszkálnak az ember emlékezetében és egyszercsak sorrakerülnek.
Ilyen volt számomra  a tangram nevű 18-dik századból eredő kínai kirakójáték illetve a DJECO GeoShapes nyomdája. 

A Tangram játék nevének jelentése: a ravaszság hét deszkája, mert az eredeti változat hét darab, tannak nevezett darabkából áll, amelyek együtt egy négyzetet alkotnak (5 db egyenlő szárú háromszög, 1 kis négyzet és 1 paralelogramma). A hét építőelemből előre megadott formákat kell kirakni két dimenzióban úgy, hogy ahhoz az összes darabkát fel kell használni, és a darabkák nem fedhetik egymást.
Öt évvel ezelőtt vásároltam egy olyan nyomdajátékot, ahol a tangram elvét fedeztem fel, ám a szigorú tangram formákat kiegészítette néhány íves elem is, több lehetőséget és lágyabb, játékosabb formák megvalósítását kínálva.

Már javában fontolgattuk, hogy a Király kis Miklós bizonyos jeleneteinél árnyjátékot alkalmazunk, amikor egy családi filmnézésnél Michael Ocelot Hercegek és Hercegnők című animációs
sziluett- filmje került elő. Rengeteg szereplő és az átváltozás, a metamorfózis csodálatos témája. Rögtön összeállt a kép. Mi sem természetesebb, mint a sziluett-árnyképtől elrugaszkodva a mértani formákkal megvalósítani egy valódi átváltozós történetet.










A munkafolyamat..
A gyerekek munkája

Öten mozgatják a herceget és öten a hercegnőt, valamint a belőlük kialakuló figurákat. Összesen 18 újabb és újabb figuráról van szó. 9 az egyik és 9 a másik oldalon. Ez a forma egy nagyon figyelmes, koncentrált, összehangolt munkát kíván minden mozgatótól.

Az egymást követő alakzatokban más-más helyre kerülnek a gyerekek kezében lévő elemek, illetve azokat váltogatni is kell, tehát miközben az első figurát mozgatják, már előre kell gondolkodniuk, hogy a gyors váltásnál minél hamarabb kézbe tudják venni a következő elemet, a megfelelő helyre helyezzék és a szerepet is eljátsszák.

Mi magunk sem hittük, de amikor minden körülményt ideálissá tehettünk a munkánkhoz, vagyis elkészült az az árnyparaván, ami már stabilan állt, megvásároltuk a led-reflektorokat, amik már nem voltak túl forróak, és azt a speciális vásznat, amin könnyebb mozgatni a hullámpapír elemeket és a megfelelő módon tudtuk kifeszíteni, valamint az elemek elnyerték végleges formájukat, arányos méreteiket, mindenki tudta a szöveget, a figuratervek pedig kikristályosodtak: a gyerekek játéka magától értetődő módon  alakult ki. Spontán jöttek az ötletek és a figurák azonnal életre keltek. Ezek után már semmit nem kellett rendeznünk. Az egész előadás tele van a gyerekek ötleteivel. Ahogy a herceg leveszi csákóját és úgy kérleli a hercegnőt. Ahogy a hercegnő szoknyája meglibben, ahogy a béka szája nevetősre vagy szomorúra fordul vagy forog a gyomra a gondolattól, hogy megcsókoljon egy csigát. Ahogy a csiga mászik, vagy épp gurgulázik a szeme….de végig-végig sorolhatnánk a 18 figura minden mozdulatát, amit nem mi találtunk ki rendezőként, hanem a gyerekek keltették életre őket, a legnagyobb, természetes játékossággal.



Előadásunk premierje a Megyei Báron Bábos Találkozón volt:
  


Minden egyes új figura más-más gyermek hangján szólal meg. Kiváló narrációt hallhatunk, csodálatos karakterhangokkal. A karakteres beszéd olykor a képzett bábszínésznek is igen nagy kihívás, hogy a különös hangot megőrizve a kimondott szöveg végig érthető maradjon. 
Ez a Vándorbot báboskör tagjainak maradéktalanul sikerült.
A munka során nagy hangsúlyt fektettünk erre, de ez nemcsak a mi érdemünk.
Köszönjük a szülőknek, akik esténként meséltek, énekeltek elalvás előtt, meghallgatták gyermekeiket, ahogy a mindennapi, felnőtteknek tán apró-cseprő de valójában nagyon is fontos dolgokat elmesélték. Ösztönözték őket a bennük rejlő tehetség megmutatására, nem utolsó sorban vállalták, hogy a későn végződő próbákra is elengedik, majd hazaviszik a gyerekeket, akkor is, ha többen igen messze laknak, tanyán, vagy a város másik végén.

Köszönetet kell mondanunk tanáraiknak is, akik a mindennapokban szép beszédükkel észrevétlenül nevelik őket,  felkészítik őket a vers és mesemondó versenyekre, rendszeresen viszik őket múzeumba,  gyermek- és bábszínházi előadásokra.


Szakmai hátországunk:

Két kecskeméti csoport kapott arany minősítést a Gyermekbábosok XXI-dik Országos Fesztiválján Egerben.Ritka az olyan év, amikor két csoportot is továbbküld a zsűri, ahogy az idén történt Kecskeméten, még ritkább, hogy az országos találkozón mind a két csoport elnyeri az aranyminősítést.
Szirtes Józsefné Ancsa néni, a Kertvárosi iskola tanára, a kecskeméti Báron Bábos Műhely alapítója néhány év alatt hozta létre a műhely tagjaival karöltve a megyei találkozónak azt a formáját, ahol idén immár 14 gyermek, és két felnőtt csoport mutatkozott be Kecskeméten.
Ez a szakmai kör, vagyis a Báron Bábos Találkozó ennek az egri sikernek a bázisa.
Mi magunk is Ancsa néni tanítványainak mondhatjuk magunkat. 
20 évig vezette az ifjúsági otthon báboskörét, melynek másik csoportvezetőnk, Ábel is tagja volt, egészen apró gyermekkorától. Jómagam egykor a Ciróka bábszínházban tanultam meg e művészeti ág alapfogásait és azt a szemléletet, amelyet a Ciróka bábszínház alapítója, Báron László tanár úr után Kovács Géza, majd az igazgatói székben őt követő Kiszely Ágnes azóta is ápol. Jómagam a Cirókából kilépve, két másik kollégámmal 1999-ben alapítottam a Bábakalács bábszínházat, amely egy kicsiny magán bábszínház családi- és gyermek bábelőadásokkal és ismeretterjesztő foglalkozásokkal.
Innen hívott meg Ancsa néni a Vándorbot báboskörhöz, melyet tavaly még vele együtt, idén pedig egykori tanítványával, a mára tanítóvá és drámapedagógussá vált Vass-Eysen Ábellel vezettünk. 


A csoportvezetők munkájáról

Szempontok a darabválasztásnál
Legfontosabb szempontunk, hogy a választott mese minden gyermeknek elnyerje a tetszését, a kialakuló előadásban olyan szerepet játszhasson, amelyben örömét leli.

Mint bábcsoport-vezető dramaturgként, rendezőként, tervezőként egyszerre működik az ember, de nem utolsó sorban pedagógusként is.
A gyerekek és mi is, év elején színes meseanyagot hozunk az első foglalkozásokra, de a mesék elhangzásakor a csoportvezető már rögtön dramaturgként gondolja át, hogy melyik mese az, amely bár szép és tanulságos, ám túl statikus, kevés a drámai helyzet, szerencsés-e a bábszínpadra történő alkalmazás vagy sem. 
Dramaturgként azt is figyelembe veszi, hogy túl sok, vagy túl kevés szereplési lehetőséget kínál-e a mese a csoport tagjainak.
Hol lehet bővíteni vagy szűkíteni a lehetőségeket kínáló szerepek körét.
Tervezőként is figyelembe kell venni sajátos, gyermek-bábcsoportra jellemző lehetőségeket és korlátokat, hiszen nagyon-nagyon kevés pénzből gazdálkodunk. Hiába találjuk ki a legegyszerűbb karton díszletet, annak megfestése, a bábok kasírozása filléres tételnek számít egy nagyszínházban, egy gyermek-bábcsoportnak sajnos komoly kiadás. Ám lehet, hogy épp ez a korlát sarkall új, kreatív megoldásokra a tervezés folyamán.


Tervezőként a másik korlátunk az idő. Úgy kell a díszletek és bábok tervezéséhez hozzáállnunk, hogy a gyerekek hozzátehessék, gazdagíthassák azt saját ötleteikkel, saját egyéniségükkel és ügyességükkel és el is tudják majd készíteni a heti egyetlen szakköri foglalkozáson. A műhelyünket meg kell osztanunk más csoportokkal, ki és bepakolunk, rendet rakunk és takarítunk a végén. Vagyis az érdemi munkálkodásra alig marad több időnk, mint egy intenzív ötnapos napközis bábos tábor ideje alatt.

Pedagógusként figyelembe vesszük, hogy ki mit hozott aznapról a szakkörre. Felemelő sikereket, nyomasztó iskolai élményeket vagy épp négy oldalas matek házi feladatot…
A felmerülő problémákat igyekszünk közösen megoldaniJ
A foglalkozás az első időkben mindenképpen játékkal kezdődik és zárul, vagy beszélgetéssel, hozott és saját dolgainkról.

Rendezőként, a szereposztásnál természetesen nemcsak szakmai szempontok döntenek, hanem pedagógusként is működünk. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a Kecskeméti Ifjúsági Otthon bábos köreként tehetséggondozás a feladatunk. Olyan gyermekek jönnek hozzánk, akik mindannyian jeleskednek vers- és mesemondásban, színjátszásban. Városi, sőt megyei versenyek győztesei.  Szinte mindenki tanul valamilyen hangszeren, szépen énekel, a báb mellett sportol, vagy táncra is jár. Mindenki nagyon-nagyon ügyesen rajzol, vagy ha azt nem, nagyon jó érzéke van a technikai dolgokban, bábkészítés, szerelés, világítás stb…

Adva van tehát egy nagyon ígéretes, jelenleg 10 főt számláló csapat, ám ez azt a kihívást, de elsősorban felelősséget is jelenti számunkra, hogy minden gyermek megfelelő feladatot kapjon, és ez egy ilyen kiegyensúlyozottan erős csapatnál nem is olyan könnyű. Nem támaszkodhattunk arra, hogy egy átlagos mesében egyetlen főhős van, két-három fontosabb mellékszereplő, de sebaj, mert a többiek kiváló fák, bokrok és egyéb tömeges szereplők lehetnek.


Ezért volt nagy öröm ennek az árnyjátéknak a kidolgozása.
És ez az, ami a következő év inspirációját is adja.
Olyan mesét és bábtechnikát találni, ahol ennek a kihívásnak meg tudunk felelni.
Azt hiszem, ebben mindenképpen támaszkodhatunk és kell is támaszkodnunk a gyerekekre. Azokra, akik jövőre is velünk tartanak és azokra, akik újonnan csatlakoznak majd. Elképzeléseink között sok-sok ötlet szerepel. Közös a vágy, hogy egy új, saját történetet írjunk és dolgozzunk ki vegyes bábtechnikával, akár régebbi bábjaink bevonásával… de sokunk vágya, hogy egy meglévő mesét dolgozzunk fel marionett-előadásként.

A bábozással kapcsolatban legfontosabb számomra az a történet, amit Pályi Jánostól (az egyik legnagyszerűbb vásári bábjátékostól) hallottam.
Egy idős, japán bunraku játékost kérdezett meg, hogy hogyan dolgozik… bizonyára több órát gyakorol minden nap… Az idős bábjátékos azt mondta, hogy sok-sok évtized bábjáték után is valóban több órát gyakorol minden nap… de ez a gyakorlat – ellentétben a fiatalkori bábos próbákkal – már jó ideje másra vonatkozik. Ez egyfajta lelki és persze testgyakorlat is naponta. Tornagyakorlatokat végez a nap folyamán, de ami a legfontosabb, nagy nagy koncentrációval figyel a körülötte levő világra, az őt körülvevő emberekre és saját magára az interakciók folyamán.
Az a tapasztalata, ha ezt a figyelmet koncentráltan és harmóniában tudja megvalósítani, az meglátszik az előadásokon is.



A bábszínház közös alkotás. Valamennyien az önkifejezés vágyával érkezünk, de különböző tudással, tapasztalatokkal, véleménnyel és mentalitással. A közös alkotáshoz szükségünk van a valódi figyelemre, az odafordulásra. Saját magunk és a társaink megismerésére, és elfogadására. Így alakulhat ki az az előadás, amiből mind magunk mind a közönség meríthet. Bizalmat, erőt, hitet, jóllétet.

         


                                                  Köszönöm, hogy együtt játszhattunk!